Tegnap a beszélgetés során valahogy szóba jött az amritszári Aranytemplom, a bikaneri Karni MataYouTube templom is. Utóbbiról azért mutattam youtube-ra feltöltött filmeket, hogy meggyőzzem a sámánt arról, hogy van a világnak legalább egy pontja, ahol a patkányokat nem mérgezik meg, mint az övét, aki menedéket vett volna nála, hanem egy tálból esznek velük. Kiegyeztünk abban, hogy Magyarországon rendkívül felvilágosulatlan emberek élnek, akik se nem vegetarianusok. de ha nem is azok azzal sem lenne baj, de nem tisztelnek semmit sem, kizárólag "ölni" kelnek fel - élve itt Garaczi László egy novellájának szófordulatával.Elemzés alá vetettük Tamás Gáspár Miklósmillás beszédét YouTube is, és jót derültünk azon a kitételén, hogy még a zenénket is ellopták, és még ő volt a legjobb és talán politika filozófiai kontextusban a legműveltebb szónok a rendezvényen. A kollektív üldözési mánia hatása az, hogy a tüntetők regresszív, gyerekkori tehát szavazóképes állapotba kerülnek a milla hipnózis nyomán. Tamás Gáspár Miklós politikai beszédei egyáltalán nem zökkenőmentesek és igazán a legfőbb probléma e beszédekkel nem is ez, hanem az, hogy általában rosszkor és rossz helyen hangzanak el. Ezért noha kilencven százalékban egyetértek a beszéddel, mégis szemfényvesztő népbutításnak tartom, mert olyan helyen hangzik el, ahová egy ilyen beszéd egyáltalán nem való A Kettős Mérce blog talán éppen az október 23-ai tüntetésen fellelkesülve máris egyfajta szociális "demagógiát" kezdett el képviselni. Meglehetősen kezdetleges elképzelések ezek arról, hogy miként alakul ki egy közösségben az a kohéziós erő és az egymással való szolidaritás érzése, amikor a mindenkori ember patkányméreggel vagy egércsapdával a zsebében indul el, vagy szalonnát eszik a jóga meditáció előtt, azonkívül pedig a buszon rendszeresen használja a könyökét, a járdán képes pár négyzet centiméterért is élet-halál harcot vívni. Nincs előremutató ideológia, a közvetlen szaporodás létfeltételeiért való küzdelem azonban cáfolhatatlanul létezik és kulturált lények helyett, bevett társadalmi automatizmusok által vezérelt agresszorok járják az utcákat. A hordának pedig nincs vezére, a kapitalista hordának, ami egykor még Kádár idején nép volt és az után egy új ország lehetősége lehetett volna de ellopták azt is, mint a vasúti kábelt, nem a zenénket lopták el filozófus úr, hanem a kábelt, meg a gyárakat és a földet is viszik már. Szolidáris társadalomért kiált TGM úgy, hogy nincs tisztában azzal a belső nihillel, ami a kapitalizmus könyörtelen valósága. Ez fakad abból, hogy minden mitológia, vallás, aranykor, erkölcs egy kézlegyintéssel a pokolra küldhető, aztán pedig a szabadság álprófétái számon kérik a profanizált valóságot és kiegyeznek egyenlőség címén a jogegyenlőséggel és a börtönökkel? Érdemes felkiáltani, hogy segítsünk egymáson? Hát hol tartunk ma, hogy régi és új vezérek között sem találjuk azt, aki arra méltó lenne, hogy az 1956 után megtorló, ezzel a hazát eláruló, de később proletár-aszkéta vezetővé lett Kádár János saruja szíját megoldaná. Nem hiszek a tiszta forradalomban, sem a fülke forradalomban. "A háború mindennek atyja" /Herakleitosz/. Az ember pedig 22 év alatt, a romló létfeltételek okán saját embertársa ellensége is lett, már nem csak legközelebbi rokonainak, az emlősöknek az ellensége, hanem a saját népének, nemzetének is és önmagának is. Az élet tisztelete nélkül semmiféle ember-ember iránti szolidaritást ne várjunk el, még úgy is nehéz, ha létezik a tisztelet és a kultúra, az is csak esély a társadalmi kohézióra. A kérdés az, Jézus mit tett volna, ha bevackolja hozzá magát egy patkány télire, hogy átvészelje a telet. Azt tudjuk, hogy a magyar átlag ilyenkor mit tesz, arra mérget veszek.
Itt Sári Lászlóval vitatkoznék, mivel szerintem Mahatma Gandhira nem a dzsainizmus, hanem a 8 fokú jóga (lásd Patandzsali jóga szútrája) egyik alapja, az ahimsza (nem ártás - gondolat, szó, tett) hatott, mivel az ahimsza okozati következménye a béke, az ahimszát gyakorló környezetében a gyűlölködés megszűnése. A másik, hogy a táplálkozásnál, ha a gyümölcshúst megesszük, a mag attól még a földbe ültetve életben maradhat és fává, növénnyé fejlődhet. Folytatva a bejegyzést egy kis technikai szünet után beemelnék ide Gommatesvara szobráról készült képet. Sári Lászlónak igaza van abban, hogy a dzsainizmus adta a világnak igazán a nemártás elvét. Indiáról az első képzeteim nekem is az arcuk előtt maszkot viselő dzsainák. vagy azok a dzsaina szerzetesek, akik tollseprűvel elsöprik maguk előtt az utat. A dzsainizmus két fő ága a meztelenek és a fehér ruhások. A meztelenek a legortodoxabbak, őket digambaráknak (égruhájúaknak nevezik), szemben a svetambarákkal (a fehér ruhásokkal). Általában Buddha kortársához Mahávirához kötik a vallást, de valójában Mahávira a 24. tirthankara volt, az utolsó és a dzsainák az első tirthankara (gázlókészítő), a hódító (dzsina=győztes, hódító) Adinát követői.
A dzsainizmus elég aszketikus vallás, a szándékos éhhalál pedig dzsainák között a legnagyobb dicsőségnek számít. A szerzetesek sokszor a világról való lemondással egyetemben a hajukat is kitépik a puszta kezükkel. A kasztrendszerhez is kritikusabb a hozzáállásuk. Én speciel ennek a kritika nélküli követésnek, legyen az akár a kereszténység egyáltalán nem vagyok a híve. A sámánnal való újabb dialógusban pontosan ezt a kérdést tisztáztuk. A világ bizonyára nem úgy működik, hogy valaki bemegy a gyóntató fülkébe és aztán a gyónás alatt és után levezekli minden hibáját és megtisztul. Az imák nem segítenek, de a jó cselekedetek mindenképpen közelebb hozzák az égi (szattvikus) gunát, bár indiai értelemben a szattvikus sem felszabadulás. A felszabadulás már a következő lépés, az túl van a fiziológiai és lelki típustanon (tipológián). Az emberi dimenziókon is túl van. De ahhoz, hogy rögtön a szattvikus gunát kezdjük el halmozni, előbb alá kell szállni a poklok közepébe. A pokol, az alászállás a tulajdon életünkben keletkezhet valami rendkívüli bonyodalomban, ha egy bonyodalom van körülöttünk, ami behálóz minket, akkor tudnunk kell, hogy bármennyire is a földön nérezzük magunkat, tudatunkkal a pokolban tartózkodunk. Jézusról elképzelhetetlenség a sámán szerint is és szerintem is, hogy ne járta volna meg a poklokat. A pokol itt nem csak külsőleg a megfeszítés, a pokol inkább a szétdarabolódás, amit a kereszt 4 iránya is jelez és amit akár a szent korona négy iránya, a négy égtáj, a négy evangélista is elmond. A pokol képzete a sivatag közeli népeknél a homok és a tűző nap, a lángoló pokol, míg az északibb népeknél már a jég, a dermedtség is pokol. Hamvas Bélánál a dermedtség az a pokol, amin a teremtés túl tud lépni. Az auguroknál is 4-es felosztású égbolt és az égtájak szerint is jövendöltek. Romulus és Remus története pedig, ami ehhez kapcsolódik, már Róma falainak átugrásáról és a római jog mindenre való vonatkozásáról, kiterjesztéséről szól. Mivel Remust a törvény halálra sújtotta. Tehát az embernek alá kell szállnia, újra erőt kell merítenie és éberség, amit Hamvas Béla a legfontosabbnak tartott, nem csak a buddhista jóga és filozófiában az: a sumér Gilgamesnek a próbán, hogy az örök életet hét napos virrasztással kellene elérnie, de nem sikerül. A halál vizén is átevez, majd visszaútja során elveszíti az örök fiatalság füvét is. Gilgames tudását Uruk népével akarja megosztani, az örök fiatalságot is, amit maga harcolt ki. Ezért bukik el valójában, az önzetlenséggel.
Vallástudományi és bölcsész kislexikon: Csandragupta Maurja - /gör. Szandrakottosz/ India első jelentős császára 24 év uralkodás után, Kr.e. 293-ban felvette a dzsaina vallást és lemondott hatalmáról és minden világi tulajdonáról. Szravanabelgolába vonult vissza aszkétaként élt és önkéntes éhhalállal vetett véget életének. Szravanabelgola amai Karnátaka állam területén található. Gommatésvara szobra - A legenda szerint Gommata v Gommatésvara nem tírthankara volt, hanem egy tírthankara fia, aki lemondott a trónról és az aszkéta életet választotta. A X. század végén készült monolit szobor 23 méteres és 20 km távolságból is látható. Baktay Ervin írja Gommatésvaráról, hogy:
" mint a régi bráhmanista irodalomban olyan gyakran szereplő nagy szentek a jóga befelé forduló koncentrációjában mozdulatlanul állt a helyén - a Doddabetta-dombon, amelyet azután emlékének szenteltek - míg a kígyók fészket vertek s a hangyák kupacokat emeltek lába köré, s a felnövekvő folyondárok lassanként átfonták a testet." A szoborhoz 12 évente gyűlnek a dzsainák a fürdetési ünnephez, a 12 éves ciklus jupiteri ciklusra utal, akárcsak a maha Khumb mela ünnep esetében.