Gondolatnapló - A test a templom

Gaius Julius Caesar (100-44)

Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté hajléktalanügyi referens elgondolása szerint, mindenki azon a területen lehet kizárólag hajléktalan, ahol hajléktalanná változott. Társadalom és metamorfózis ebből vagy te is Svetaketu. Ha nem azon a területen hajléktalankodik, akkor nem jár neki a háromból egy szolgáltatás.
A bor nem vált ecetté, jött még kétszer a kutyára dér, és Jézus Krisztus nem fiatalított meg senkit sem, de egy fügefát csipőből elátkozott és a fügefa azóta sem nem hozott gyümölcsöt.  Ekkor még csak 70 valahány év telt csak el Gaius Julius Caesar halála óta. Tényként közlöm: a Julius Caesar Emlékbizottság a mai napon megalakult, sajnos haza kellett gyalogolnom a városon át, ez uszkve 15 kilométer, mivel a bérletem az enyhe idő miatt a télikabátomban maradt, és mire hazaértem már elveszett a kezdeti lendület és lelkesedés. Megöregedtünk, mondotta a sanyargatott. Savópor tabletta. Gyermektelen Adonisz. IQ és agysejtsüllyedés mérő. A királypártiak március idusán lekaszabolják Orbán Viktor trónbitorlót. Villamoson utazom haza. Percenként lejmolnak, hogy mi ne legyünk Usa gyarmat. Elvitte a szerencsémet is a koldus a szerencsétlen. Hányok, mint a szamszára óceánjára kitaszított tengerimalac. Rövidéletű Tengri.  Azok nem adakoznak, akiknek lenne miből. Nekem már úszósapkám sincs, 10 éve bazmeg. Amúgy pofátlanság reggel korán sportolni. Megértem, ha emiatt áramot vezetnek valakibe. Választás 2014: Gyurcsány a köszörűkövön. Pörög a mocsári lidérc. A kaszttörvények rám nem vonatkoznak. A karmát lepöckölöm.
A víz hullámzik. Ecetgyári munkás Óbudán. Műanyag granulátum, amiből palack lesz, mennyegző amin a víz borrá változik. Hatalom az anyagi látszat birodalom felett. A pártelnök kijelenti, két féle indián van: a szopacs és az apacs. Ő nem akar szopacs lenni. Aláírásokért kullogok, "nyomomban vannak a detektorok" valahol Esztergomban. 1-es villamos, fáj a fény. A Kubatov Stadion épül a fradinak. Minek ekkora stadion egy másodosztályú csapatnak? Ha újpesti terrorista lennék az éj leple alatt felrobbantanám TNT-vel az egész zöldfehér kuplerájt. Egyszer kiégették a gyepet a honvédosok újpesten talán, de ez kevés volt, félig vagy tán egészen az, költőnek születtem én. Valaki kinyitja a huszadik sörét a hátam mögött, mindenütt választási plakátok -  "el kell döntenünk, hogy marad-e a köcsög az ország élén", halszem optika és madártávlat, gyöngyödző homlok, közel kozel Kőbánya és az inkfartus. Zsákos bácsik és mumusok, nem szervkereskedők. Este van, ilyenkor elutazok a semmibe, volt munkáslakások, Bihari út, primitív dialógusok, az ördög is unja. Nekünk nincs C.Ö.F. bohócunk. Haláltánc. Alultáplátság kontra géppisztoly sorozatok. Baader-Meinhof vagy győzzön a Jobbik. Legyenek végre halálbrigádok, hosszú kések éjszakája, legyen puccs - mondá a mindenható Isten, és lett. Blanqui és a Szent KDNP. Noé bárkája a szimbólumuk. Noé megrészegedett, ő volt az első alkoholista. Aki vegetarianus, annak az is fáj, ha egy növény nem nőhet tovább. Nincs megoldás, a dzsaina szerzetesek is kitépik a hajukat inkább. Most mi a fenét csináljak, ha élni akar az Alien. Ki az aki megállapítja, hogy az élő anyag magasabbrendűbb a nem élőnél. A tan azoknak szól, akiknek a szemét kevés por fedi. Az egyetlen megvilágosodás az, ha a Prima Materiát szolgáljuk, ne legyenek más Isteneid, akik kakast áldoznak vagy vért zabálnak. Neoprimitívek. Hamvas pontosan fogalmaz, a megvilágosodás után van még tennivaló. A megvilágosodás csak a felismert az útirányjelző, de vér és könny van ezen az úton. Ki kell takarítani Augeiasz istállóját. Tudni Istenről, de nem imádkozni hozzá. Az imában rejlő hazugság. Ukrajnáért kiálltak, a krími oroszok nem számítanak. Pedig a népek és nemzetek egyenrangúak, kivéve egy demokratának. Minden épeszű politikus most veri a mellényét és büszkén vallja, ő igazi demokrata és Ukrajna párti, ez jól jövedelmez, dagadnak a bankszámlák. Első az, hogy ne is legyen világnézetem, ne legyen felettes énem, ha már politikus szeretnék lenni,  a gerinc kiszarása evidencia, első az, hogy kövessem azt, amit a piramisban felettem álló előír és akkor lesz pénzem és nem lesz bajom. Néha a kampány kedvéért bezárnak valakit a börtönbe, de az nem én leszek, hanem valami Zuschlag-féle lúzer. A nyugdíjasok lemondanak a csirkefarhátról. A győztesek pedig szaporodásnak indulnak. Már nem azok az idők vannak, amikor külső fizikai adottságok számítottak, talán ezért várom én ezt a háborút, vannak akik csak az elkeseredett élet-halál harc közepette találják meg a feladatukat. A kontraszelekció egyrészt a zárkózottabb karaktereket halálra ítéli, a párválasztásban a kevésbé intelligens dönt a zseni felett. Ez az a momentum amibe Schopenhauer vagy Nietzsche is beleőrült. Az én eltávolodásom a hétköznapitól a törvényszerű szabadság. Itt nem számít  a bankszámla, vagy a poklokban bolyongás. Tudjuk kik a felelősök ezért is. Az életnek egyetlen szava maradt: a reménytelenség. Ez az amit el kell tudni fogadni. Hamvas azt szemlélteti, az ember legyűrközi minden vágyát szinte, ami az anyagi természethez köti, és erejét már nem önmaga sikeréhez, hanem mások önzetlen szolgálatába állítja. Ha ez az aktus reményteli volna, akkor hazugság. A csont ép marad, ha nem követ el valaki nagy bűnt. De ettől függetlenül a sámán beavatás során a teljes reménytelenség is megjelenik. Enélkül az ittlét súlya, és az ittlét megmaradna a hétköznapiban, a család, a munkahely és a jólét háromszögében. Ezért hirdetek én másfajta felszabadulást, ez egy papság, szerzetesség, ez művészet és istenkövetés, ez ördög és pokol. Nem elsajátítható, hanem sors. Bele van vésve a test templomába. Senki sem kisebb és nagyobb egyikünknél sem. Tagadom a hierarchiát és megértem a misztériumot. Homéroszi kacaj. Vagytok tehát.

A disznófejű Nagyúr - gondolatrészlet Baranyi Tibor Imre könyvrecenziójából

"Ebben az ocsmány pokoli világban, ahol minden pozíció valami mély aljassághoz kötődik még kisvárosi szinten is, hogyan feltételezheti valaki, hogy tisztességes ember akár a közelébe kerülhet olyan pozícióknak, mint az Egyesült Államok elnöki széke vagy egy pártfőtitkáré vagy egy kommunista utódállam elnökéé? Itt ma minden nagyság és hősiesség a NEM!-ekkel függ össze, azzal, hogy ki mire képes NEM!-et mondani és mit hajlandó elutasítani,..."

/Baranyi Tibor Imre - "A disznófejű Nagyúr"/
forrás: PaNNoN FRoNT 13.

Baranyi Tibor Imre azt a hamvasi gondolatmenetet következetesen végig viszi és "győzelemig" viszi, hogy ami ma a sötét korban sikeres, vagy magas pozícióval beosztással jár együtt, az bizonyos, hogy ördögi is egyben. Ez azonban csak a külső és a belső világ küzdelmének a heroikus feszültségében értelmeződik. A végső felszabadulás a cikk szerint intaktnak maradni, nem sikeresnek lenni, nem törtetni és kivonulni a közösségből a láthatatlan centrumba. A centrum itt természetesen a tradícionalista terminológia szerinti a Sambhalát vagy Guénon által említett Agartthát jelenti, a brahman-atman azonosságának felismerését, de jelentheti a nirvánát is, ez a birodalom a ma embere számára nem látható, elérése sokkal inkább a tudatból, mint a külvilágból történhet véleményem szerint. A külső és a belső világ különbözősége azonban illuzórikus valóság, az emberi tudat az, amelyiken keresztül a teljes világ átszellemülhet és átértelmeződhet, a kül és a belvilág közötti különbségek, a jó és rossz illuzórikusak, önmagunkat kell legyőznünk
és leginkább meghatároznunk, hogy mi az amivel azonosulunk és mi az amivel nem.
A végső győzelem pedig a beavatástól függ. Sokáig úgy képzeltem, hogy a beavatás, az kívülről fog megtörténni, jön egy mester és követni kell, de útkeresőként egyre inkább azt érzékeltem, hogy nincs ilyen mester, bár folyamatosan kerestem. Abban ma már bizonyos vagyok, hogy antropomorf alakban bizonyosan nem létezik. Mindenesetre azon a napon, amikor próba elé állítottak, a magyarok őssámánja azt mondta, hogy bármennyire is nehéz napom lesz, ez az egy nap többet fog érni mindannál amit eddig éltem. Jóslata beigazolódott, hiszen a sikertelen és elbukott királyság egy valami pozitívumot mégis hozott magával, azt, hogy méltóvá váltam arra, hogy egyáltalán lehetőségem lett volna a végső valóság és igazság megtapasztalására. Ma már csak egyetlen egy akadálya van, ami magát a bukást okozta, ennek az akadálynak az eltávolítása azonban sok sok nehézséget követel tőlem mindennap, vagy egyszerűen másféle harcmódot kell találnom a problémával szemben. Egyébiránt abban sem hittem, hogy a horizontális út, értve ezalatt minden törekvésünket, lelki szabályokat amit utunk során önmagunknak, mint erkölcsi követelményeket megszabunk - ilyen a vegetarianizmus is - tehát a szigorúan, következetesen végig vitt horizontális út egyszer csak villámcsapásként vertikális összeköttetést teremt a megmagyarázhatatlan hatalommal és igazsággal és végső valósággal a nirvánába lépés lehetőségével vagy a sorsfeladat felismerésével. Miután megkerültem egy fát jobbról, tiszteletre méltó mesteremnek tekintve tiszteletem jeléül és leültem a tövébe. Minden félelemtől megszabadultam és legfőképpen attól az 4,5mm-es üvegcsétől (bolgár esernyő), ami a bal szemembe csapódott. A szervezetem a megvilágosodás élmény során és a paranoid félelmek teljes megszűnésével kivetette magából. Nem tudtam eldönteni, hogy a vonatablakból csapódhatott a szemembe, vagy egy titkos politikai társaság akart könnyedén méregampullával eltávolítani az élők sorából 2006 kapcsán. 5 szemész orvosnál jártam a problémával mielőtt kilökődött, egyik sem talált idegentestet a szememben.

Linkajánló:
René Guénon - A Világkirály