 |
| Oakland Occupy streetfight |
Mert a sötétség a sötétséggé lett.
Hamvas Béla az emberi fiziognómia szakértője volt, ő volt az aki elsőként észlelte azt is, hogy a szent hierarchia megromlása, a valódi bomlás nem alulról, hanem fölülről kezdett el terjedni és a bomlással járó folyamat megállíthatatlanul elérte a legsötétebb kapitalizmusban szent társadalmunk alsóbb rétegeit is.
A lombroso-i arcél, szemben a nemes vonásokkal, tehát elsőként a hatalom környékén bukkant fel és ott tudott tartósan évszázadokon átívelve fent maradni de a fertőzés is onnan indult ki később a társadalom egészséges rétegeit is megtámadta és minden rétegében megjelent ez az új, de igen ősi küllem és tekintet ti. a seggfejről beszélünk és ami fontos egyáltalán nem kizárólag férfi-sajátosság hanem a női emancipációval együtt már egyes nők smasszeresedésének, elkáposódásának is egyik kísérőjelensége lett. A tahó seggfej így lett a kapitalista társadalom alaparca, fundamentuma és egyben az emancipált nők egy részén a függetlenség félreismerhetetlen attitüdje. Ha ezt a 1990 óta tartó korszakot egy szoborba kellene dermeszteni örök mementóként, akkor a monumentális seggfej szobra lenne rá a legalkalmasabb, a legkifejezőbb. Ma szinte mindenhol úton-útfélen seggfejekbe botlunk, bíróságokon pereskedők, alattomos feljelentők, az inkvizíciónak kiszolgáltatók között is szinte hemzsegnek, de leginkább állami hivatalokban és állami- és közalkalmazottak, az állam és politikusok szolgálatában állók között.
Amikor erről kérdeznek mindig az a válaszom: a seggfejek elleni prevencióink sajnos nem elégségesek, és a felismerése sem mindig könnyű, mivel a tahója kaméleonként képes alkalmazkodni a legzordabb külső körülmények közepette is hihető látszatát tudja adni annak, aki kapcsolatba kerül egy ilyen alpári lénnyel, hogy ő nem tartozik a tahó seggfejek közé. Természetesen felmerül az a kérdés, hogyan kerülhetjük el a korunkban szinte törvényszerűnek adatott tahó seggfejjé átalakulást, a humánum drámai és tragikus visszafordíthatatlan metamorfózisát, amit Kaffka legmerészebb álmaiban sem gondolhatott volna, hogy civilizációnk süllyedése ilyen mélypont fog elérni.
Az európai civilizáció tömegei jelenleg jellem nélkül tengődnek és az új körülmények miatt egyre ragadozóbb, mutáns ember-fajta lép, a keleti blokkban a szocialista időszak alatt kialakult békésebb embertípusok helyére is. Ez a faj-váltás sokkal drámaibb, mint a neandervölgyi ember kihalása, ez egy tudatos folyamat, aminek része a szellemtelen konzervativizmus és a liberalizmus is. A kapitalizmus mindaz, ami alantassá tehet egy teljes társadalmat és dehumanizáló erővel hat a társadalom minden egyes tagjára. Szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy egy szándékosan ideátlanított világban, alapvetően nem a jellemformáló, a kulturális értékek, hagyományok és erők dominanciája lesz az uralkodó, hanem a kommersznek, az amerikainak, a üres trendek való ostoba megfelelések - ezért ebben a tendenciában nincs és nem létezhet önreflexió sem, hiszen a sötétségnek nincsenek kérdései, a kiüresedettséghez. Amikor ide a migránsok megérkeztek, a kontinensünkre Európába, akkor egy jelentős részük a külső látszat hatására azt gondolhatta, hogy az erkölcstelenségnek itt elsősorban szexuális vonzata van, magyarán joggal hihették azt akár Kölnben is, hogy egy kuplerájba érkeztek. Valóban odaérkeztek és valóban nem tévedtek volna sokat akkor sem, ha épp a civilizáció fellegvárát Budapestet gondolták volna kuplerájnak A tévedés a "kuplerájság" mikéntjében van, vagyis a létkorrupció Európában és Magyarországon nem horizontális, hanem vertikális. Ez azt jelenti, hogy a kasztrendszer szerint kell értelmezni a kuplerájt és nem az ősközösségek vagy a hippi-iszlám és kommunista mozgalmak szintjén. Egy migráns ebben a kasztrendszerben, reprodukciós értékét tekintve a civilizált fehér nők körében alig több egy koldusnál. Egy kasztrendszerben mindig elsődleges a taperoló társadalmi státusza nem mindegy hogy az a walesi herceg, egy ismert színész, zenész, doktor vagy csak egy menekült muzulmán, esetleg munkanélküli. Az emancipáció egyik velejárója, hogy az emancipált nők egy része a szexus rovására épít valójában karriert, ez nem áll többől, mint sorozatos árulásokból, az árulás egyik legfőbb jellemzője a válás, a válóperek, a szakítások, az abortuszok és különböző nézetkülönbségek, a végjátékban idegen férfi az ágyban, amikor a férj egy nappal előbb ér haza külföldről, tehát itt a kapitalizmus szabadsága nem a migránsok által értelmezett szexuális szabadosságban, vagy a szabadság patetikusabb formáiban, hanem az emberi humánum elleni szabad és kegyetlen, jogilag is legitimizált és támogatott árulásokban tetőzik. Az árulás nem kizárólag párkapcsolati, hanem jóval szélesebb és a párkapcsolati korrupció is csak egy kis része a társadalminak, a deviáns kilakoltató viselkedés, aminek több polgármesterünk is hódol sem egyéb a társadalom elárulásánál. Ez egyben azt is jelenti, hogy semmiféle értéket nem tud őrizni ez a társadalom, mivel a kasztrendszer alapvetően dehumanizálta már a társadalmat. A liberalizmus pont ebben van. A társadalom ugyan kooperációra van kárhoztatva, de minden egyes kooperációs ponton csalás is történhet és alkudozás zajlik, ez pedig általános bizalmatlansági együttható, és ugyanakkor megkérdőjelezi azt is, hogy a tisztességes középútra vannak-e ennek a társadalomnak a tagjai egyáltalán kondicionálva. Az intaktságukat szerintem kizárólag csak azok tudják megőrizni, akik vallási nézőpontot képviselnek vagy pedig, ami ennél magasabb szintű, nem a szabadságnak, hanem az igazságosságnak az elkötelezettjei. Utószóként migránsaink valóban egy kontinentális kuplerájba érkeztek, de az egész konglomerátum automatizmusát egyáltalán nem ismerték fel, nem jól látták, és félreértették, nem egy szimpla, hanem jóval bonyolultabb automatizmusokkal szabályozott kuplerájba érkeztek, ahol a prostitúció a ranggal van relációban, ezért mindenképpen óvatlanság volt a részükről, hogy rangtalanul civilizált nőket molesztáltak, egyrészt mivel azok részben vagy tömegével a csúcsragadozókat képezik, és csak akkor kerülnek elérhető távolságba, ha ők maguk képességeiknél fogva már korrumpálták magukat az európai kasztrendszerrel. Amikor a szabadságot a morál elé helyezik, valójában a morál feletti értékként és a morált negligálva szeretnék azt látni. A szabadság nem volt eddig semmiben előrelátó, ha ez a szabadság, ami kizárólag a nőknek adatott annyira előrelátó lett volna, akkor most nem lenne Magyarországnak semmiféle demográfiai válsága, viszont a kapitalizmus válságot-válságra halmoz, mert maga a kapitalizmus a válság.
