Kertész Ákos "genetikustól" a legfrissebb hírek szerint Tamás Gáspár Miklós filozófus már elhatárolódott, vagyis pontosabban helytelenítette a nyílt levelet. Becsüljük meg a liberálisainkat is, hiszen bármely politikai oldal is nyilatkozna meg, mindig akad legalább egy emberi nézőpont. Tamás Gáspár Miklós filozófussal kapcsolatban megint csak be lehet húzni a piros pontot a liberálisok leckekönyvébe. Számomra lásd korábbi bejegyzések, az ő személye, még ha a fiktív barikád másik oldalán is áll, mindig képes kellemes csalódást okozni. Ha lehetne szimbólumok nyelvére fordítani, ő leginkább a bibliai Saulra emlékeztet, tudjuk, hogy a zsidók első bibliai királyában, Saulban együtt és egyszerre egzisztált a fanatikus őrület, a megbocsájtással. Kertész Ákos még csak bocsánatot sem kér, de megteszi ezt Tamás Gáspár Miklós helyette is. A Moszkva térien elhibázott retorikájú jogvédelem - amikor rohamsisakos nácikat vizionált
és nem is rohant volna elsőként lélekszakadva a Moszkva térre, ha csupán egy bunyevác szúrt volna meg egy vizigótot. A baki után képes volt bocsánatot kérni, képes volt arra is, hogy 2006-os események után kimondja és levonja a konzekvenciákat, hogy "oszlassák fel az SZDSZ-t" és képes volt, a hozzá politikailag egy platformon lévő Kertész Ákos magyarellenes kirohanásnak is megálljt parancsolni.
Bármennyire is politikai ellenfélnek tűnik a liberalizmus, bár TGM már régóta nem vallja magát liberálisnak, - Tamás Gáspár Miklós a józan politizálás híve és nem elsősorban pártideológiák mentén dogmatizált, hanem nem gazdasági értelemben vett liberális, hanem humánpolitikai szempontok alapján. Utóbbi nézőpontban a szabadság,
az emberi élet méltósága elsődleges tendencia, míg előbbi liberalizmus inkább az elszabadult vagy ránkszabadult hajóágyú esete.
Wikplayer Playlist ♫
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tamás Gáspár Miklós filozófus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tamás Gáspár Miklós filozófus. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. szeptember 3., szombat
2011. március 13., vasárnap
Tamás Gáspár Miklós 2006
Visszatérve Tamás Gáspár Miklós FILOZÓFUS, egykori liberális, ma már nem az - a 2006 őszén történt rendőri terror miatt arra kérte az szdszt, hogy oszlassák fel a pártot.
Erről videofelvételt őrzök. Ne feletjsük el mindezek ellenére Demszky kitüntette Gergényit. Az új városvezetésnek még eszébe sem jutott, hogy hivatalosan megfossza a 2006-os kitüntetésétől Gergényit, miközben 2006 állítólagos elítélése már folyamatban van. És még valami, szívesen belinkeltem volna Heller Ágnes filozófus
legújabb reakcióját az mtv ma reggel c. műsorából, de sajnálatra csak egy nevében is holokauszt tagadó Auswicc nevű felhasználó volt eddig, aki feltöltötte a youtube-ra. Nem szívesen linkelnék veszett nácik és antiszemiták oldaláról hiszen az antiszemitizmust terjesztő propaganda, mint írtam egyáltalán nem nemzet kompetens, kártékony befolyás, sőt alvilági tendencia és kifejezetten károsan hat arra, hogy a magyarországi zsidóságról objektív képet alkothassunk. De mi magunk is ki vagyunk téve ennek, hogy politikai sztereotípiák szerint reagáljunk. Tehát vannak kifejezetten káros oldalak a magyar nemzettudat tisztaságát megőrizni kívánó elmék számára. Ilyen a kuruc.info is. A propaganda pedig, mint jól tudjuk, azért propaganda, mert hatni képes, befolyásolni a tudatot, nézzük csak meg a háborús propaganda filmeket bármelyik csatornán, ahol győz a "jó" és veszít a "rossz". Mire vagyunk hangolva általa.
Azért is fontos tisztázni, mert mindenképpen a tudat tisztasága első lépés lehet
a végső megszabaduláshoz, másrészt a szatja-elv (igazság szeretet) erősítése fontosabb a gyűlölködésnél, annak aki tradícionális utat választ a labirintusból való kilépéshez.
Egyébként még így sem értek feltétlenül egyet Tamás Gáspár Miklóssal, de a videorészlet legalább alapvetően objektív véleményt tükröz, nem vált ki indulatokat, mint Heller Ágnes 2006 aspektusa. Két vélemény és két különböző reakció, az egyik a hatalommal szemben fogalmaz meg kritikát mindazok ellenére, hogy nem eszmetársait ütötték-verték, a másik a hatalom mellett. Az egyik elismeri egyetemes humanizmusa révén a romlást, a másik filozófusunk tagadja, hogy bármiféle romlás történt volna. Az egyik a hatalom ellen van, nem kizárt, hogy viszonylagos anyagi nélkülözésben, a másik a hatalom szolgálatában van mind a mai napig.