Darázstalanítás(1)
Dr Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Vallástudományi tanszék tanszékvezetője. Közel három és fél évig hallgattam vallástudományt Szegeden, egy korábbi bejegyzésben már taglaltam azt, hogy a törvény tartalmaz egyfajta vallásdefiníciót. Természetesen tökéletesen egzakt definíció nem adható arról, hogy mi tulajdonképpen a vallás, ezért ezek a definíciók nem konkrét vallásdefiníciók, hanem jóval inkább pragmatikus megközelítések vagy pedig a részből következtetnek az egészre. Így megkülönböztetünk funkcionális vallás definíciókat (megközelítéseket) és szubsztanciális (lényegre mutató)definíciókat.
Nyilvánvalóan olyan részeket emelnek be, főként egy törvénybe, amelyek a vallást, mint főjellemzők, megkülönböztetik attól ami nem tekinthető vallásnak, vallási jelenségnek. Akadnak azért problémák: itt van például a buddhizmus kérdésköre. A buddhizmus egy isten nélküli vallás. Struktúrájában vagy intézményében azonban teljes mértékben "követ" egy vallási vagy pontosítva egyházi szerkezetet - világi hívekre és szerzetesekre (bikkhuk) osztva, ahol is természetesen a szerzetesekre több parancsolat vonatkozik, szigorúbb szabályozás érvényes, mint a világi támogatókra és hívekre. A törvényben foglalt és az én általam kreált vallás definíció is egyébként ügyesen veszi ezt az akadályt Köves-Zulauf prof. egyik definíciójának köszönhetően, ha jól emlékszem: a vallási jelenség egyik fő jellemzője a kommunikáció a transzcendenssel. Egyébiránt én,bár fából vaskarika, de inkább vallásfenomenológiai definíciónak tartom azt, amikor a vallás fő részeit, jellemzőit próbáljuk meg leírni, és ez a leírás főként a világvallásokra támaszkodik.
Ezt másként nem is lehet, hiszen a jelenség végtelenül szerteágazó és a fenomenológiai módszer tulajdonképpen abból áll, hogy leíró jelleggel közelítik meg a vizsgált jelenséget. Ennek eredménye pedig az, hogy noha konkrétan nem fogalmazódik meg a sok információ miatt, főként nem egy mondatban, hogy mi a vallás, de valójában a tudatunkban megjelenik valami, ami nem konklúzió, csak egyfajta összefoglalt tudás.
Érdekes példa, hogy Osho úgy látta, hogy Mahávíra létrehozott egy Isten nélküli vallást (dzsainizmus), majd Buddha mindezt tovább vitte, mert ő adta hozzá az Isten nélküli valláshoz a meditációt. Az sem elképzelhetetlen, hogy Osho volt az, aki megszabadította a meditációt a vallástól. Majd kiderül ez is.
Darázsfészekbe nyúlt a kormány (Hír24-Szeged24)
────────────────
(1) Dr. Máté-Tóth András az interjúban "darázstalanítást" említ. Ezzel egyértelmű utalást tesz Max Weber ismert kifejezésére: a világ varázstalanítására. A tudományos felfedezések,a tudományok és a vallás viszonyaira is utalt. Egyszóval a "profanizáció".
Könyvajánló:
Gerardus Van Der Leeuw: A vallás fenomenológiája (Budapest, 2001.Osiris)
Voigt Vilmos: A vallás megnyilvánulásai - Bevezetés a vallástudományba (Budapest, 2006. Timp)
Voigt Vilmos: A vallási élmény története - Bevezetés a vallástudományba (Budapest, 2006. Timp)
Osho: Egy provokatív misztikus önéletrajza (2005.Amrita)
Wikplayer Playlist ♫
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkar. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkar. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. december 29., csütörtök
2011. október 20., csütörtök
Sajtó tallózó : Éhségsztrájk kezdődik a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán
(Szegedi Dóm - ahol sokat sétáltam télen is, az albérletből kibotorkálva. A legjobb kép, amit a netről szedtem le, visszaadja a magányos, esti, szegedi sétáim hangulatát.)Még mindig szegedi egyetemista lennék a bölcsészkaron, ha a magánéletem és az életem egy kissé másként alakul és természetesen az új bolognai rendszer is alaposan keresztbe tett a kredit alapú rendszernek és nekem is. Részben ennek is köszönhetem, hogy nincs diplomám. Tantervek keresztezték egymást, keresztül-kasul én pedig nem vártam meg az szdsz által okozott rettentő káosz végét, azon is fel voltam háborodva, hogy angolul kell hallgatnom egy kötelező tantárgyat, holott nem volt felvételi követelmény a nyelvvizsga még angolból sem.
Nem halasztottam, később kiderült, hogy kellett volna, de nem tudtam a lehetőségeimről, mivel a hallgatókat nem védik meg kellően a lemorzsolódástól, pedig a lemorzsolódással veszélyeztetett hallgatókat a jogviszonyukat érintő és azt fenntartani igyekvők összes lehetőségeiket célszerű lenne hasznos információkkal segítenie a tanulmányi osztálynak és ez a nemtörődömség lett a vesztem, később az egyetem döntését már nem tudtam megfellebbezni, mivel a venyige utcai börtön falai között találtam magamat, ekkor szűnt meg a jogviszonyom. Szegedről szép emlékeket őrzök, és az Auditórium-Maximumról is, ahol most a bölcsész hallgatók éhségsztrájkba kezdtek - a bölcsészek mindig is élenjárók voltak és lesznek bármiféle társadalmi igazságtalanság üti fel a fejét jelenkorunkban és a jövőben is. Már Horn Gyula is arról pampogott, hogy túl sokan vagyunk - nem véletlenül, tudta azt, hogy a sok bölcsésszel csak probléma lesz, mert tüntetnek, tüntetésekre mennek, vagy rosszabb esetben meg is szervezik azt és lázadoznak. A bölcsészkar Auditórium-Maximumában zajló sztrájknak, az éhségsztrájkolóknak kitartást, sok erőt kívánok a célig, a blog üdvözli őket, és támogatja a sztrájkot ezzel a bejegyzéssel is, egykori szegedi bölcsész társaimat is üdvözölve soraik között.
Nagyszerű, emlékezetes előadások voltak itt, Dr. Kukovecz György - Kuba története, Dóka Róbert - Jóga, Dr. Tar Ibolya vallásmitológia kurzusai és ennek keretében Dr Köves Zulauf professzor zseniális előadása - az ókori római vallásról, csak így a teljesség igénye nélkül. Azok közé a hallgatók közé tartoztam, akik szinte minden felvett tantárgy előadásán ott voltak, én nem kéregettem jegyzetet senkitől - igaz? :-)
Hírforrás:
Éhségsztrájkolnak a szegedi egyetemisták(barikád-mti)
Közel száz egyetemista készül éhségsztrájkra(Szeged Café)