Fotóalbum - Újvidék tér (2020)

Visszaolvasva

Visszaolvastam, majd eldöntöttem, hogy nem írom be a Gyorskocsi utcában írott májusi naplórészletet. Ennek egyetlen oka az, hogy a mai állapotomhoz képest, az akkori rengeteg régi, elfeledett érzelmi és gondolati fragmentumot hozott fel, talán a teljes szomorú káoszként jellemezhetném azt az állapotot. Ami viszont mellette szólna az, hogy milyen tudatállapotokat élhet meg valaki szabadságvesztés során. A szerelemről, mint szakralitásról írtam, ma ez már meghaladott álláspont. Nincs semmiféle meggyőződésem, vagy nem maradt már. Ezen a májusi napon még felsoroltam a rám erőteljes hatással lévő mitológiai dualitásokat is. Rahu és Ketu, Keresztelő Szent János és Jézus Krisztus, Castor és Pollux. Az ikrek misztériumát választottam medi(s)tációm tárgyává. Múlt és Jövő. "Hogyan térhetünk vissza az aranykorba?" nem élhetünk
étel, ital és szerelem és istenek és barátság nélkül. Minden vágyunk célja az aranykor kell hogy legyen. Minden tettünket ez határozza meg.
"Az Ősi látnok, a Világteremtő

felfoghatatlan, örök Úrra gondolj,

ki mint ezer Nap, ragyog éjszakádban,

s nincs nála kisebb, de hatalmasabb sem - "

Bhagavad-Gítá VIII.9.

Börtönnapló - Utolsó edzés a Gyorskocsi utcai BV-ben

Bizonyos részek eddig kimaradtak a blogból. Hogy ne maradjon vakfolt sehol, több mint 10 évet utazok vissza az időben. Ami a Gyorskocsi utcát illeti, minden zárkafüggő - ha egy jó zárkába kerül az ember, akkor mindegy, hogy az a Gyorskocsi utcában avagy a Venyige utcai BV-ben van. A jó zárka első tulajdonsága pedig az, hogy hagynak békében edzeni - a második tulajdonság az, hogy estére összeül a díván és piritóskenyér készül, fokhagymával. A zárkamenő és a tanítványok egy asztalnál. A piritóskenyér valójában eucharisztia, bor helyett persze csak valami tejeskávészerű lötty van, amiért Breivik évekig perelhetné a magyar államot, vagy percenként valamiért, de ez itt Magyarország és nem norvég wellneszárka X-boxxal. Talán 100 év múlva, ha már nem lesz FIDESZ-KDNP rájönnek ezen a sötét földön, ahol szarnak-bajnak soha nem volt gazdája, hogy lehet máshogyan is fogvatartani - nem csak kontraproduktívan. Addig maradnak a sötét hírek öngyilkosságokról, zárkában akasztásról, szabadulás utáni bosszúállásról és miegyebekről.
A lényeg, a cél megmarad: a norvég fogvatartási elv ti. a büntetés kizárólag szabadságvesztés és nem a börtönön belüli erőszak vagy az aránytalan túlbüntetés és valós társadalmi reintegráció.

Ami pedig végezetül igen fontos, a börtönkönyvtárból 2015-ben Térey János: Drezda februárban c. verses kötetét kölcsönöztem ki. Ez a kötet fogvatartásom utolsó napjáig "szolgált". Nagy volt a kísértés, hogy eltegyem és később rámterheljék, de végül visszaszolgáltattam a BV-nek. Majd egyszer az irodalomtörténet is lejegyzi, hogy ez a kötet útitársként ott volt velem a purgatóriumban.
2009-ben és 2014-15-ben is zárkaútitárs volt a krisnás Bhagavad-gítá, a Biblia és India (Panoráma útikönyvek). Utóbbi könyvből egy kvázi indiai vallástörténeti kislexikont is kijegyzeteltem. És hogyan volt erre időm? A 11 és a 3 hónap előzetes letartóztatás pont elegendő idő kell legyen ahhoz, hogy kiváló esszéket és jegyezteket készítsünk, és egyben elegendő idő kell legyen a megfelelő szellemi és testi edzéshez is.

Budapest, 2020. Január hó

Kapcsolódó oldalak:
Hamvas Béla: A száz könyv