Születésnapomra - április 22-én

Ezen a napon látta meg a napvilágot 1724-ben Immanuel Kant a königsbergi filozófus, természetesen Königsbergben és Vlagyimir Iljics Uljanov "Lenin" is, ő 1870-ben. Én 99 évvel születtem Lenin után, 1969-ben. Két nappal ezelőtt a nemzeti szocialisták röviden nácik több weboldalukon is megemlékeztek Adolf Hitler születésnapjáról.(kuruc, hunhír,jövőnk.info)  Adolf Hitler születésnapjára(jövőnk.info) A születésnap hacker összecsapássá változott. Megtámadta az Anonymous a Jobbik és a Magyar Gárda weboldalát, a jobbikos hackerek válaszcsapásul pedig a judapest.com oldalt bénították meg. A szélsőbal és a szélsőjobb, a jobb a bal tehát megint összecsapott. A háború most az asztrális világban, az interneten zajlik. Nincs béke. Az internet egy kiváló eszköz arra, hogy beleláthassanak abba, hogy ki, mit gondol, hogy beleláthassanak az agytekervényekbe. Vagyis kvázi ki lehet következtetni, ki kicsoda és mit gondol és érez , leírt mondatok alapján vagy hogyan reagálna egy lázadáskor a Bountyn. Ez persze nem azért fontos, mert kíváncsiak XY-né vagy XY magvas gondolataira, kizárólag a "nemzet"biztonsági kockázat érdekes. A Magyar Gárdát is azért alapították, hogy legyen egy listájuk a potenciális terroristákról. Egyébként, ha valaki Amerikába utazik, már a repülőtéren körbeveszik az ügynökök és vehemensen kérdezgetik, hogy miért jött Amerikába. Nálunk Ferihegyen még nem láttam ilyet, de a jövő mindenképpen ez, mivel minél gazdagabb (a felső tízezer), az annál jobban él félelemben. Leginkább a rendszert fogja félteni, ami őt(ket) a leggazdagabbak közé emelte és természetesen ezt a rendszert fogja látni a legigazabb rendszernek, noha minden terrorista gyanús pöcsfejtől félni és rettegni fog. Érdekes dolgok ezek, van egy magát radikálisnak valló oldal, amelyik azért pusztán annyira nemzeti, hogy megemlékezik a Hitler születésnapjáról. Az ő nemzetfogalmuk természetesen kizárja a zsidókat és a cigányokat és a Birodalom eszmeiségét éltetik ezáltal. Természetes, hogy igazán és sokszor ki nem mondva a fehér fajta felsőbbrendűségében hisznek, ez pedig már csak a lefokozott tudat része. Mert mindebből csak a felsőbbrendűség igaz, a többi már a turba és a káosz része. Homályos és szelektív emlékezet ez az aranykorról. Aztán itt vannak a modernek is, a pozitivisták és a liberálisok, ezek akik számára meg nem is létezik anyanemzet, számukra pedig nagyon fontos a faji és nemzeti kisebbségek érdeke a magyar érdekkel szemben és a tolerancia megfoghatatlan fogalma, amely tolerancia soha nem szociális. Felvázolható, hogy a politikai törésvonalak igazán szándékosan vannak így létrehozva. Én speciel például soha nem voltam predesztinálva arra, hogy itt a blogon könnyes szemmel megemlékezzek Adolf Hitler születésnapjáról, vagy hogy belépjek a Magyar Gárdába vagy az MSZP-SZDSZ-be. A magyar tradíció (is)érdekel, nem tartom elhanyagolhatónak és elismerem, hogy nem elég mondjuk teljesebb nézetekhez fordulni, néha sznobizmusból, ahol úgy gondoljuk az aranykor nem csak töredékeiben maradt fent, például a hinduizmusban. A magyar kultúra ilyen jellegű létjogosultsága nem is kérdőjelezhető meg. De nácijaink, akik magukat a legmagyarabbnak vallják, ők feledkeznek meg leginkább a kultúra újra felfedezésétől. A politikumot a kultúrával kell felemelni, átláthatóvá tenni, a szakralitással és nem Adolf Hitler születésnapjával a sárba rántani. Innen látszik az, hogy én speciel a kultúrán, művészeteken, filozófián belüli felismerésekben hiszek, azok örök érvényűségében, ember nemesítő, felvilágosító eszközeiben, addig ezek az igazán tömegeket megmozgató gyűlölet propagandát tartják a legfontosabbnak az életükben. Születésnapomon tehát ismételten elhatárolódok a liberálisoktól, a pozitivistáktól és a náciktól. Az összes politikai párt beszüntetése lenne a legfontosabb előrelépés, és helyüket társadalmi- és civil szerveződéseknek, emberi jogi szervezeteknek kell átvennie, mert ez az élhető jövő záloga.
Megadatott az a szerencse, hogy életem első 20 gondtalan évét a Kádár-korszakban éljem le, amit szajkózzák az okosok, hogy kölcsönökből tartottak fent. az IMF és a Világbank igazából 1983 körül kezdett itt bekapcsolódni a dolgokba, ez lehetett a romlás kezdete. Akkor még magyar vagy népi tulajdonban volt minden, és nem tudták megfelelően működtetni, ekkor követték el az elvtársak azt a hibát, hogy kapitalista kölcsönökért indultak, ma már egyetlen egy cukorgyárunk sincs, így a kölcsön nem a gyárak működéséhez és a termeléshez köll, hanem az éhséglázadás elkerüléséhez, ami azért jól szemlélteti az involúciót. A határőrségnél ért a rendszerváltás, ahol harckészültségbe is helyeztek minket 1989-90 határán.
Az NDK-s határsértők közül sokat átengedtünk, akik akkor még egy jobb és szabadabb világot képzeltek a rácsokon és határzárakon túl, és ma már biztos, hogy tévedtek. A szocializmusnak nevezett rendszerben élni jóval jobb volt, békésebb embertípus élt akkoriban a föld eme tájékán. Azt tudom, hogy én akkor is ellenzékben voltam és most is ellenzékben maradtam. A régi rendszeren, még lehetett jókat viccelődni, a mai sajnos véresen komolyabb elnyomás, az ember sötét oldalát erősíti. A gondtalan 70-es éveket vagy hangulatát senki nem fogja már visszahozni. A mi generációnkat és gyerekkorunkat meghatározó filmek voltak a Le a cipővel (rendezte: Szabó Attila, 1975), a Keménykalap és krumpliorr (rendezte: Bácskai Lauró István, 1978), Csutak a mikrofon előtt (rendezte: Katkics Ilona, 1977). Barátom, Bonca (rendezte: Katkics Ilona, 1976) Sokat köszönhetünk Mándy Ivánnak és Csukás István íróknak, Bácskai Lauró István, Szabó Attila, Katkics Ilona filmrendezőknek, akik az akkori életérzést, amit nem fenyegetett a létbizonytalanság, ezeken az ifjúsági filmeken át is közvetítették egy kor hiteles tanújaként.

A végső konklúzió pedig az, hogy boldog 43. születésnapot kívánok nekem !
Visszaemlékezés gyanánt pedig a nemesmedvesi határőr őrsről készített valaki klippet, ahol a 20. születésnapomat ünnepeltem meg, még határőrként.

 
Linkajánló:
Egy templom Vas megyében, az egykori határsávon belül, amelyiket szinte az osztrák-magyar határ szel ketté. Amikor határőr voltam, és Nemesmedves bezárása után Rönökre kerültem, 1990 február-március, én is őriztem itt a határt a rönöki templomnál. Akkor az osztrák oldal teljesen civilizált volt, egy más világ, erdő, parkokkal és padokkal, aszfalt út vezetett a templomig, a templom azonban belülről még romos állapotban a rendszerváltás idején. A jelen pedig az, hogy felújították a templom magyar oldalát is.
Rönök - Szent Imre búcsújáróhelye
Nemesmedves település weboldala  Szegedi Tudományegyetem weblapja Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet

1989.november intergalaktikus óriásűrhajó a magyar égen (21 éve történt)

Nemesmedves - Vasszentmihály (az őrhely ahonnan az UFÓ-t láttuk)

Tisztelt Hírháttér !

1989-ben sorkatonaként teljesítettem szolgálatot a nemesmedvesi határőr őrsön. Aznap több katonatársam furcsa égi jelekre lett figyelmes - így láttak világító háromszögeket is, az ufó csillaghajó megérkezése előtt és után is. Sajnálatos, hogy az újságcikkben láthatóan csak a fénylő pontokat sikerült lefotózni, hiszen itt nem fénylő pontokról volt szó, hanem egy monumentális űrjármű sértette meg hazánk légterét. Monumentalitására jellemző volt, hogy egyik katonatársunk sokkot kapott a látottaktól, le akart lőni minket, mivel mi a zseblámpáinkkal villantottunk a csillaghajónak, későbbiek során is állandó rémálmok gyötörték és ágyról ágyra ugrált a körletünkben. Én először egy rendkívül fényes pontra lettem figyelmes az égbolton, jóval az esemény előtt, mivel a megfigyelőképességem átlag feletti, hamar feltűnt ez a pont. Ez a pont Vasszentmihály (település) irányában és 45-75 fok magasságban között volt látható őrhelyünkről ahol farakások voltak, ez a terület alapvetően kopár volt fél kilométer szélességében egészen az őrsig. Tehát ennél jobb megfigyelőpont nem is létezhetett volna. A fényes pont narancsos színű volt, és közeledett a földhöz, sokáig úgy tűnt csak nem közeledik, de aztán egyik pillanatról a másikra megjelent, mintha jobbra fordult volna
ebben a pillanatban az egész égboltot betakarta, csillagok helyett a csillaghajó csillogott, a hajó orrán pulzált a narancs fényű pont, ezt követte 4 másik fényló pont, és 4 kondenzcsík szerű szintén narancssárga csíkfény és maga a hajó semleges fala kékes csillagfényű pontokban szikrázott fénylett, mint egy ékszer. Fenségesen siklott végig az égbolton, sietségnek semmiféle nyomát nem láttam. A csészealj alakzatot csak nagyon távol, egészen a horizontnál lehetett kivenni. Tehát nem egy átlagos csészealjról van szó, hanem egy hatalmas csillaghajóról, ék alakja volt amikor fordult, és a távolból lehetett csak
csészealjnak látni, észak felé ment, elkerülve az osztrák határt, de a határsávon belül.

http://hirhatter.com/minden.htm
A cikk amire reagálnom kellett. Két évtizedig hallgattak erről a fontos és valós ufó-jelenésről. Szinte semmiféle információ valóban nem jelent meg erről, azt is furcsállom, (talán pár mondat egy ufó könyvben - egy tulajdonképpeni intergalaktikus csillaghajóról, szinte elképesztő) hogy mi négyen (négy határőr), hogy nekünk adatott meg, hogy láttuk teljes valóságában az addig számunkra valótlannak és elképzelhetetlennek tartottat. Ez ugye hármunkból ujjongást váltott ki, a leszerelés vagy katonai szolgálatunk egy másik galaxisban való folytatásának lehetősége, de negyedik társunkat sokkolta a látvány, és fegyverével fenyegetőzni kezdett.
Arra is ismételten felhívom a figyelmet, hogy nem egyszerű ufó jelenségről van immáron szó, hanem egy monumentális űrhajó köthetett ki Magyarország vagy más közeli ország valamely pontján. Lehettek kereskedelmi céljai vagy valamilyen nyersanyagért jött. Arra is felhívom a figyelmet, hogy az űrhajó falai
csillagszerűnek látszottak, tehát álcáznia kellett magát, vagyis a világűrben sem fenékig tejfel az élet.
A hírháttérnek írott levelemet néhány változtatással itt közöltem. Eddig az oldalukat valamiféle hecckampánynak érzékeltem, sohasem tudtam eldönteni, azt hogy valóban értékes információkat akarnak közölni vagy csak anarchistaként a fennálló hatalmakat és a hozzájuk nőtt titkosszolgálatokat figurázzák ki.