The STROKES - Lonely in the Future │♫│

MÚLTidéző - Az OPNI FC hazai pályán hozta a papírformát

Varjú graffiti egy ház falán - Vadaskerti utcai villamosmegálló

Ez már futballtörténelem és tény: az OPNI FC az intézmény bezárása előtti utolsó nagy szpartakiádon – amit a pszichiátriák néhol olimpiának is neveztek – otthon tartotta a serleget. Nem áll módomban szerénykedni: az OPNI FC kispályás csapatának kvázi Messijeként a Balassagyarmat elleni döntőt 4-1 arányú, magabiztos győzelemmel hoztuk. A döntőben két gólt lőttem, és egy gólpasszt is adtam. A csapat gerincét a Kelemen Kör felolvasóestjein is felbukkanó, összeszokott hármas – Ratu, Fülöp és jómagam, Kiss R. – alkotta, valamint Ernő és Pisti. Hosszú évek távlatából visszaemlékezve erre a boldogabb életidőszakra, messziről le lehetne legyinteni erre a nagyszerű sportteljesítményre mondván, hogy a Nemzeti Sport sem hozta le a győzelmünket, titkos játékosmegfigyelők sem járták az OPNI-t és környékét az MLSZ megbízásából, és végül nem a Vasas vagy a Real Madrid, hanem az OPNI igazolt le.

Az OPNI FC "rövid" történetéhez tartozik, hogy a csapat elindult az FTC által meghirdetett kispályás tornán is. Úgy gondolom, a Ferencvárosi TC centenáriumi kispályás kupáján nyújtott gyenge teljesítményem évekig személyes vita tárgya volt. Nekem sem esett jól hallanom mentoromtól, hogy „én sajnos azon játékosok közé tartozom, akiket nyom a tét”. Nem hivatkozhattam arra sem, hogy az akkori Fradi-elnök, Dr. Torgyán József és jobbkeze, a ferences Faddy Othmár atya székelykapu-avatása személyesen traumatizált volna – bár a politikai jellegű beszéd miatt félbe kellett szakítani az egyik fontos mérkőzésünket. Az is tény, hogy az OPNI FC nem a legerősebb összeállításban érkezett meg a Ferencváros népligeti centrumába. A székely szerelőbrigád több tagja, akik a szerdai OPNI-focikon szinte kivétel nélkül ott voltak – és akik nélkül nem volt és nem is lehetett volna foci a Hárs-hegy kiváló fekvésű, tölgyessel és néhol fenyőfákkal tarkított erdő melletti, és mondom s írom, talán Budapest egyik legszebb fekvésű és legjobb magaslati kispályáján –, sajnos nem tudott teljes létszámban jelen lenni az eseményen.

Az, hogy a tét valamilyen szinten mindig is nyomott, tény, ezt én is tudtam. Ezért futottam félmaratonokat, és edzettem kétszer annyit, hogy a fizikai erő növelésével kompenzáljam a teljesítményromlást. Ám visszaemlékezve az akkori eseményekre, igazából a pálya talajával akadtak a legfőbb gondjaim. Nem szőrszálhasogatás kijelentenem, hogy én a tapadásbiztos aszfalt-bitumen pályákon nőttem fel, ahol sokat számított a robbanékonyság és a sebesség. Újpalotai lakótelepi grundfocista voltam; bár salakon is sokat játszottam, a füves pályák világa nagyon távol állt ettől az izomfejlődéstől. Eleve már a focicipő-választás is nehéz kérdés volt a kupára, mert stoplisban tilos volt játszani. A másik – és fő – probléma az volt, hogy a pálya nem egyenletes, hanem hepe-hupás, göröngyös fű, sőt, néhol nagy, üres, kikopott területekkel tarkított libalegelő volt, ami miatt a labda és a pálya is jóval porosabbá vált a kelleténél. Nekem mint cselezőjátékosnak, akinek nagy erénye lehetett egy Pullback-X mozdulat vagy egy Puskás-V, sokszor azt kellett tapasztalnom a meccs alatt, hogy lecsúszik a talpam a labdáról, és emiatt nem tudom megverni a védekező játékosokat.

Mivel az ellenfél, a későbbi első helyezett már 7 góllal vezetett, úgy gondoltam, nem távozom eredmény nélkül, és lövök egy maradonás becsületgólt. Próbáltam felülemelkedni a minősíthetetlen talajú pályán – 7 gólnál már a tét sem nyomott –, így elindultam, és egyedül kicseleztem a teljes ellenfelet. Már a kapust is sikerült elfektetnem, mire egy hátulról visszaérkező játékos szó szerint lekaszált.

Az FTC-centrumba való megérkezésünk sem zajlott le konfliktusmentesen: csapatunk ugyanis összetalálkozott Hypós Ferivel. A vezérszurkoló azonnal nehezményezte, hogy piros-kék a mezünk, attól meg aztán végképp feldühödött, hogy a „diliház” focicsapata volnánk. Hangot is adott azon véleményének, hogy a 100 éves Fradi-évfordulót szándékosan meggyaláztuk ezzel. Komoly diplomáciai egyeztetések kezdődtek, ám az egyik legkiválóbb csapattagunk, aki az OPNI-ban elmeápolóként zártosztályokat felügyelt, hamar dűlőre jutott a hypóssal.

A Fradi-kupán végül bronzéremmel végeztünk, tény, hogy igazából az OPNI országos foci-szpartakiádon nyújtott teljesítményemmel lehettem igazán elégedett és végre a bizalmat is megháláltam, hogy igazán 10-est, itt játszhattam. A híres székelykapu egyébként amit akkor fölavatott dr Torgyán és Faddy Othmár ma is a Ferencváros népligeti központjának sarokpontja, bár egyelőre a sportágat még nem székelykapura játsszák és a pályákat is azóta teljesen korszerűsítették. Egy bronzérem a fiókban, aminek ez volt a rövid háttértörténete. Az OPNI salakpályáját, ha még létezik belőle valami, azonban sajnos nem tudtam meglátogatni, ez egy teljesen lezárt és őrzött terület csak az urbexesek képesek a lehetetlenre.

KÖNYVAJÁNLÓ ►

 " Úttörő jelentőségű munkát tart kezében a figyelmes olvasó. Büki Attila és Valkai   Zsuzsa Üzenetek a Sárga Házból című kötetével vállalkozott arra, hogy bemutassa   az első magyar pszichiátriai múzeum képzőművészeti anyagának sajátosságait..."   (moly.hu)

TÉRKÉP / MAP ►

DÉCADES - Printemps │♫│

ALÁNIAI MÁRIA és a SZENT KORONA

A Szent Korona mint Robert Guiscard legitimáció

A híres normann hadvezér és kalandor Robert Guiscard, aki a korszak meghatározó és megkerülhetetlen alakja volt, egyes források alapján ő maga állította azt, miszerint menedéket adott a trónjáról elűzött Dukász Mihály bizánci császárnak. Ez az információ azért érdekes, mert akár teljesen más összefüggésbe helyezi magát a Szent Koronát is, eltekintve a képlecserélési hipotézisektől. Önkéntelenül fölmerül az a kérdés, ha Dukász Mihály császár megtalálható a  Szent Koronán, akkor a felesége, a bizánci császárnő Alániai Mária miért nem? Jó példa a kérdésfölvetés előzményeként az a tény, hogy a Szent Korona legközelebbi rokonán, a Khakhuli-triptichonon Dukász Mihály és Alániai Mária annak központi helyén helyezkedik el és közös zománcképen.

Dukász Mihály és Alániai Mária

A kérdésre a válasz egyszerű, Dukász elűzése után a trónbitorló  III. Niképhorosz császár nőül vette Alániai Máriát, ami természetesen Bizáncban sem aratott osztatlan népszerűséget az új császárnak. Mivel Robert Guiscard korábban is jó diplomáciai viszonyban volt Dukász Mihállyal, a Szent Koronán is látható, kezében akakiát - ►akakia a Monomakhosz-koronán - tartó Kónstantin Dukász (Dukász Mihály fia) és Guiscard lánya Helené vagy másik nevén Olümpia már jóval ezen puccs előtt eljegyzést kötött. Egyes állítások szerint Guiscardnál csak egy Ál-Dukász talált  volna menedéket és nem a valódi, de ennek ellene mond a már korábbi történés, az eljegyzés.  Mivel Alániai Mária estében tképp házasságtörés történt, így teljesen logikus, hogy a Dukász- vagy Szent Koronán nem szorítottak neki helyet, és a Szent Korona ezen időszakban Guiscard hatalmi törekvéseit szolgálta volna leginkább. Így azon bármiféle átalakítás történt, pl. a császárnőt egyszerűen vagy valahogy levágták volna a Dukász-lemezről, mielőtt az fölkerült volna a koronára még ez sem elképzelhetetlen. Ami a magyar Szent Korona alaktanát illeti a Hagia Sophia mozaikjain látható Szent Piroska "háromemeletes" koronájának pártázata is teljes hasonlóságot mutat vele.

II. Ióannész és Szent Piroska

A Hagia Sophia megkerülhetetlen a Szent Korona-tematikában vizsgálódóknak, hiszen itt egyértelmű, hogy teljesen megegyező ábrázolásokra bukkanunk a Szent Koronán is megtalálható Krisztus-ábrázolásokkal (ezek a trónustól kezdve, a díszítő jelképekig, motívumok alapján is teljesen egyezőséget mutatnak- ez a tény is egyértelműen cáfolja azokat a meredek teóriákat és elméleteket, amelyek a korona görög részének nevezett részt, vagy magát a Szent Koronát még mindig manicheus koronának akarják láttatni vagy Attila hun nagyfejedelemmel kötik össze - utóbbi elterjedt hipotézist korábban is cáfoltam már azzal a dátummal, hogy Gelasius pápa a Szent Koronán látható katonaszent Szent Györgyöt csak jó pár évtizeddel  Attila (434-453) regnálása után avatta szentté (493-ban), így itt a Heribert Illig-féle kitalált középkor elméleteket kell előhúznia a fiókból az e teória mellett még mindig kardoskodóknak)  azonban valóban további  központi kérdést fölvet, a másik Mária-kérdés, hiszen mind a Khakhuli-triptichonon, mind pedig a Hagia Sophia mozaikjain természetes, hogy Szűz Mária mindenütt jelen van és egy olyan erősen vallási szinezetű koronán, mint a magyar Szent Korona, de bármely katolikus templomunkban is elképzelhetetlen, hogy ne volna Szűz Mária szobor. Így tehát ez az érv a képkicserélési hipotéziseket elfogadók között érthető, hogy legerősebb argumentum, ami nem cáfolható. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a Szent Korona talán éppen Alániai Mária koronája volt, mind Zoé császárnő mozaikja (1042-1055 körül - forrás ♦AI) és még inkább, mint fentebb már említettem: Szent László lányának Szent Piroskának a Hagia Sophia mozaikján látható koronájának a pártázata is erre utalhat.

I. (Szent) Lászlót a követek felkérik
az első kereszteshadjárat vezetésére

   A Szent Koronát funkcionalista szempontból lehetne úgy is értelmezni, hogy az végül Szent László királynál kötött volna ki, ez esetben mint tudjuk 1095-ben követek keresték föl a magyar királyt és (Bodrog) felkérték a keresztes hadak vezetésére, tehát az ami VII. Gergely pápa idején már megfogalmazódott, azt a Szent Korona meg is jelenítette, történetesen ez a korona a keresztes hadak vezetőjének készült vagyis inkább lett végül azzá és másik szempontból a skizma (1054) utáni egyház-újraegyesítési törekvések szimbóluma (görög-latin) amit VII. Gergely pápa indított útjára.   

A Geobitzas-rejtély 

Géza fejedelem (972-997)

A hivatalos történész-kutatói álláspontok alapján  a Szent Koronán I. Géza királyunk látható. A Guiscard-legitimáció ezt a hipotézist cáfolja, azért mert erősebb érv az, hogy Dukász Mihály (VII. Mikhaél 1071-1078) miután Robert Guiscard lányát fia Kónstantin Dukász eljegyezte (1074), ha küldött volna is koronát ezen képkonstelláció alapján, az mindenképpen sokkal inkább ezzel az eljegyzéssel lett volna kapcsolatos, vagy erősen összefüggésbe hozható, mintsem I. Gézával. Így tulajdonképpen a Szent Korona inkább a normann-bizánci szövetségnek a diplomáciai pecsétjének látszódik és nem az tűnik tényszerűnek, hogy Synadéné pont a későbbi III. Niképhorosz Botaneiatész trónbitorló unokahúga, mint a bizánci hadvezér rokona hozta  volna magával Magyarországra ezt a koronát a Gézával való házasság okán vagy alkalmából, nos egyáltalán nem ez lett volna a hangsúlyos történés, ha a koronaküldést tényként kezeljük akkor az immár társcsászári attribútumokkal ábrázolt Kónstantin Dukász kiemelése és jelentősége pont Helene eljegyzése miatt lett erős jelkép és mivel Synadéné nem a Dukász-házból származott, ezért az I. Gézának való bizánci koronaküldést szerintem ezen nagyon erős érv alapján el kellene vetni, hiszen közvetlenül a Dukász-házat és Bizáncon belüli hatalmát és hatalmi pozíciót nem ez a gesztus erősítette volna legjobban, hanem elsődlegesen a terjeszkedő normannok lefékezése és szövetségi kapcsolattá normalizálása a dinasztikus házasság előkészítésével.

  Ami a glória vagy nimbusz hiányát jelenti, ez elsődlegesen és logikusan valamiféle alárendeltséget is jelentene a bizánci hatalomnak, a nimbusz hiánya egy dologra utalhat csakis, arra, hogy nem I.Géza, hanem Géza fejedelem látható a Geobitzas-zománcképen.

Ha valóban Géza fejedelem látható a zománcképen, akkor ezen lehetőség alapján a Szent Korona korábbra is datálható?

A nimbusz hiánya szerintem mindenképpen erre utal, függetlenül attól, hogy a szöveg szerint "králész"-ként kellene mindezt értelmezni, és azért is mert szerintem itt nem alárendeltségről lehet szó a nimbusztalansággal (diplomáciai nonszensz és sértés volna a magyar uralkodóval szemben) itt a keresztény fejedelmi státuszt akarták kiemelni, kifejezni a bizánciak és a DAI történelmi hagyományát, ez pedig inkább a magyar belpolitikai helyzet rendeződése és a (Szent) László király-féle államalapításnak és az 1083-as szentté avatásoknak szólt, lehetne úgy is fogalmazni, hogy a koronával és Géza fejedelem zománcképével Alexios császár üzent, hiszen a László-féle államalapítás, mint a Géza fejedelem és (Szent) I.István által megkezdett államalapítás folyamatának befejezése a kereszténység fölvételének a megszilárdítása és a magyarországi szentkultusz megalapításának szólt. A datálás tekintetében ez nem befolyásoló tényező. Én úgy látom, hogy a Szent Korona talán eljutott a normannokhoz, akkor amikor Dukász Mihályt letaszították a trónról és Guiscard Róberthez menekült, ez a konfliktus az ami végül a dürrakhióni csatához is elvezetett.

Ha a Szent Korona kritikus hátsó részét tekintjük, akkor az eljegyzés előtti időszakban lehetséges állapotát rekonstruálva (1074), azon Dukász Mihály császár és fia Kónstantin Dukász és a harmadik személy a császárnő a grúz-alán származású Alániai Mária lehetett. Robert Guiscard lánya Helené (Olumpiasz) Dukász Mihály Dél-Itáliába a normannokhoz való menekülése után felkerülhetett egy esetleges képcserével  az immár III. Niképhorosz feleségévé is lett Alániai Mária képének helyére (az eset nyilván Bizáncot is megrázó házasságtörés, amitől III. Niképhorosz Botaneiatész nem lett népszerű császár a nép, de a vallási vezetők szemében sem).  A Szent Korona végül visszakerült Bizáncba, a Dukász-ház és a Komnénos-ház kiegyezett és Kónstantin Dukász eljegyezte Alexios császár lányát a későbbi híres történetíróvá lett Anna Komnénét. A Dukászokkal diszített Szent Koronának azonban megszűnt a legitimációs jelentősége és értéke, amikor is I. Alexios bizánci császár fia a későbbi II Ióannész megszületett, és így került talán a Magyar Királysághoz, előzményeként  I.(Szent) László lánya Piroska és II. Ióannész Komnénosz eljegyzésének és későbbi házasságának, a bizánci és magyar szövetség  megerősítéseként.

A Szent Korona eredeti állapota a szimmetriák alapján

A Szent Korona egyértelmű szimmetriát ad, így a vitatott és csereberélt zománcképek és a viharos történelmi időszakok ziláltsága előtt a vitatott helyeken  két további arkangyal (Gabriel, Mihály mellett hátul: Rafael és Uriel?) mint a világ négy oszlopa és Szűz Mária,ez a szent négyesség és szent hármasság és szent kettőség (mint az iker-misztériumok: Szent Kozma és Szent Damján és a katonaszentek Szent György és Szent Demeter) egyértelműen jelen van még most is. Mivel I.Gelasius pápa emelte a szentek közé, vagy hivatalosan ő deklarálta az ókeresztény szentek és mártírszentek közül szentnek Szent Györgyöt valamint a világi és vallási/szakrális hatalom máig ható kölcsönösségi elvét is megfogalmazta, akár magának a koronának az elvi elődje, vagy szellemi atyjának is tekinthető? Így ez a dátum kell legyen az első jelentőségű támpont a zománcképek körüli értelmezési kísérletek alapjának lennie szerintem ez akár annak is tekinthető.

Fölmerül a kérdés, ha a Szent Korona a normannokkal való konfliktus után visszakerült Bizáncba és valóban I.Alexios császár ajándékozta I. (Szent) Lászlónak, a Dukászok miért maradhattak rajta?

I.Alexios császár fia II. Ióannész Komnénosz 1087-ben született, a közvetlen Dukász-legitimáció 1092. szeptember 1-jén szűnik meg. Ezen időpontig Dukász Mihály fia Kónstantin Dukász (1074-1095) és Anna Komnéné (Alexios lánya a trón várományosa). A másik ok, hogy I.Alexios császár felesége Eiréné Doukaina császárnő annak az Andronikosz Dukásznak a lánya volt, aki a manzikerti csata során és után elárulta IV. Rómanosz császárt. A dinasztikus szálak tehát összeértek, így a belső diplomáciai egyensúly megtartása ésszerű oka volt ennek Alexios részéről.

Miért csak 8 apostol található a Szent Korona pántjain  és miért nem a 12?

Erre is nagyon egyszerű  a magyarázat, posztuláljuk (tételezzük föl), hogy volt vagy lehetett egy harmadik pánt is. Ez a három pánt adta ki fölülnézetben az ismert győzelmi jelet, amiben Nagy Konstantin császár Milvius-hídi csata előtti látomása alapján keletkezett krisztogramot valamint a 12 apostolt is. Vagy egy másik lehetséges nézet szerint a Szent Korona csak az Szent András-keresztet volt hivatott megjeleníteni a pántjaival X és így a további négy apostol lemaradt volna?

És végül föl kell tenni a főkérdést, hogy maga a ferde kereszt a koronán nem utalhat-e véletlenül arra a tényre, hogy hiányzik a korona-programjából az a bizonyos harmadik pánt, ami egyben így egy térbeli függőleges egyenes vonal, ami bizony magával a Szent András-kereszttel együtt kiadja a Nagy Konstantin-féle győzelmi jelet, a krisztogramot?

Kiss Roland (tartarossz.blog)

volt vallástudomány-szakos szegedi bölcsészhallgató

KŐBÁNYA • BUDAPEST a HOSSZÚLÉPÉSSEL

H2SO4 - COME ON │♫│

Május elsejei antikapitalista vitafórum – Artner, Szanyi és Schiffer (2026)

Dr. Artner Annamária (közgazdász, a Milton Friedman Egyetem oktatója)

Szanyi Tibor (volt EP-képviselő)

Schiffer András (jogász, ügyvéd, politikus, az LMP egyik alapítója)

The VOIDZ - Square Wave │♫│

A 90 éves Che Guevara öröksége - Kupi László előadása (2018)

hørd - Lines │♫│

Szemelvények a szocializmusból - Kádár János vita-összefoglalója az MSZMP XIII.kongresszusán (részlet)

Társadalmunk létbiztonságot teremtett

Különösen nem kell olyan tapintatosnak lenni, amikor a társadalmi rendszerek összehasonlításáról van szó, és a mi viszonyainkat a legfejlettebb tőkés országok bizonyos eredményeivel mérik össze. Ezt persze meg lehet tenni, de ne felejtsék el, hogy a legfejlettebb kapitalista országoknak bizony nagy a gazdasági erejük, ott hatalmas méretű tőkekoncentráció megy végbe, és a gazdasági életet a határok felett átnyúló, nagy nemzetközi monopóliumok uralják. A pénznek pedig megvan az a természete, hogy oda gyűlik, ahol sok van belőle. A legfejlettebb kapitalista ország óriási idegen tőkét vont magához, még saját tőkés partnereitől is, és kemény adót fizettet kamatok formájában az egész világgal. Ebből persze tudnak produkálni egyet és mást. Ha ezt a békés emberi élet fejlesztésére fordítaná, még nem is kifogásolnám. Ha összehasonlítják a két társadalmi rendszer viszonyait, ne felejtsék el azt sem, hogy lakosságunk most már ismeri a világot. A múlt évben 5 millió 440 ezer magyar utazott külföldre, különféle társadalmi rendszerű országokba. Lassan igaz, hogy háromszor örülnek a külföldi útnak: egyszer, mikor elkészülnek, másodszor, mikor ott vannak és harmadszor, mikor hazajönnek. S mind gyakrabban harmadszor örülnek a legjobban.

   A kapitalizmus lényegéhez tartozik, hogy ── miközben egyik-másik technikai vívmánya okkal kelt elismerést ── van egy olyan kísérőjelensége, amely akár csökken, akár egy helyben topog, akár növekszik a termelés, mindig jelen van, s ez a munkanélküliség. Aztán amikor megcsodálják egy fejlett kapitalista ország valamely világvárosát, ahol a központban a neonok még éjfélkor is szinte nappali világosságot árasztanak, menjenek el ennek a fénynek a határára, és nézzék meg, hogy ott mi van. Meg fogják látni a kábítószertől szenvedő, emberformájú kísérteteket és a legsötétebb nyomort. Mert ez még a legfejlettebb kapitalista országokban is megtalálható.

   Nálunk sok a panasz, az igény ── itt is lehetett belőlük hallani bőven, és ez helyes ──, de azért az emberek alapvető létbiztonságát a szocialista rendszer biztosítja. Itt a munkanélküliség nem fenyegeti az embereket, itt nincs létbizonytalanság, mint a kapitalizmusban. Aki dolgozni akar, itt munkát talál, és megél. És olyan elveszett lények, akikből a kapitalista országokban százezrek, milliók tengődnek, Magyarországon nincsenek ! Itt megvannak az intézmények és fórumok, amelyek a bajban levő emberen mindig tudnak s akarnak segíteni, és segítenek is.

(szöveg forrása: Látóhatár 1985. június - 98-99.o.)